SA国际传媒

P. Vértesaljai László SJ 鈥� Vatikán     

A Lélek 艖si biblia neve a Ruach, mint lélegzet, szél, lehelet

A mai katekézisben szeretnék arról a névr艖l elmélkedni, amivel a Biblia a Szentlelket hívja 鈥� kezdte katekézisét a pápa. Az els艖 dolog, amit egy személyr艖l tudunk, az a neve. Ezzel a névvel hívjuk, így különböztetjük meg és vele emlékezünk rá. A Szentháromság harmadik személyének is van neve: Szentlélek. De a 鈥濻piritus鈥�, a Lélek már egy latinosított változat. A Lélek neve, amivel a kinyilatkoztatás els艖 megszólítottjai 艖t megismerték, amivel a próféták, a zsoltárosok, Mária, Jézus és az apostolok idézték 艖t, a Ruach, ami pedig lélegzetet, szelet, leheletet jelent. A Bibliában a név annyira fontos, hogy szinte magával az emberrel azonosítják. Isten nevét megszentelni annyi, mint magát Istent megszentelni és tisztelni. Soha nem pusztán konvencionális, szokásos név: mindig mond valamit az emberr艖l, eredetér艖l vagy küldetésér艖l. Ugyanez igaz a Ruach névre is. Ez tartalmazza az els艖 alapvet艖 kinyilatkoztatást a Szentlélek személyér艖l és m疟ködésér艖l 鈥� emelte ki a pápa.

A Lélek mint szél-jelezte szabadság   

A Biblia szerz艖it éppen a szél és megnyilvánulásainak megfigyelése vezette Isten irányításával arra, hogy felfedezzenek egy más természet疟 鈥瀞zelet鈥�. Nem véletlen, hogy Pünkösdkor a Szentlélek 鈥瀍r艖s szélzúgás鈥� kíséretében szállt le az apostolokra. (vö Csel 2,2). Mintha a Szentlélek alá akarta volna írni a történteket! De mit is árul el nekünk a Ruach név a Szentlélekr艖l? 鈥� kérdezte a pápa. A szél képe els艖sorban a Lélek erejének kifejezésére szolgál és így a 鈥濴élek és er艖鈥�, vagy 鈥瀉 Lélek ereje鈥� kifejezés egy visszatér艖 kett艖snév a Szentírásban. A szél ugyanis elsöpr艖 er艖, megfékezhetetlen er艖, mely képes még az óceánokat is megmozgatni. Ám ebben az esetben is a Biblia teljes igazságának a felfedezéséhez szükség van az Ószövetségen túl elérkezni egészen Jézusig, aki a szél egy másik tulajdonságát hangsúlyozza, mégpedig a szabadságot. Jézus az 艖t éjszaka fölkeres艖 Nikodémusnak mondja ünnepélyesen: 鈥濧 szél ott fúj, ahol akar, hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön és hova megy. Így van vele mindenki, aki a Lélekb艖l született.鈥� (Jn 3,8)

A Lélek miközben intézményeket teremt és éltet, 艕 maga nem 鈥瀒ntézményesíthet艖

A szél az egyetlen dolog, amit abszolút nem lehet megfékezni, nem lehet 鈥瀙alackozni鈥� vagy bef艖zni, mert szabad. Az a szándék, mely a Szentlelket fogalmakba, definíciókba, értekezésekbe akarja foglalni, amiként azt a modern racionalizmus olykor megkísérelte, azt jelentené, hogy elveszítjük, kiüresítjük, vagy pusztán emberi és egyszer疟 lélekre fokozzuk le. Egyházi téren is létezik hasonló kísértés, amikor a Szentlelket kánonokba, intézményekbe, definíciókba akarjuk zárni. A Lélek miközben intézményeket teremt és éltet, 艕 maga nem 鈥瀒ntézményesíthet艖鈥�, nem 鈥瀌ologiasítható鈥�. Ahogy szél ott fúj ahol akar, így a Lélek is úgy adja ajándékait, ahogy akarja. Szent Pál alkotja meg ebb艖l a keresztény cselekvés alapvet艖 törvényét: 鈥�Az Úr ugyanis a Lélek: ahol az Úr Lelke, ott a szabadság鈥� (2Kor 3,17). A szabad ember, a szabad keresztény az Úr Lelkét bírja 鈥� tette hozzá a pápa.

A Lélek adta, Krisztus szerezte szabadság   

Ez egy nagyon különleges szabadság, más mint amit általában értünk rajta. Nem arra való szabadság, hogy azt csináljuk, amit akarunk, hanem arra való szabadság, hogy megtegyük azt, amit Isten akar! Nem jóra vagy rosszra való cselekvés szabadsága, hanem a jóra való cselekvés szabadsága, mégpedig szabadon, vonzás révén, nem pedig kényszer által. Másként szólva ez a fiak szabadsága, nem pedig a rabszolgáké. Szent Pál tudatában van annak, hogy milyen visszaélések vagy félreértések adódhatnak ebb艖l a szabadságból, ezért írja a galatákhoz intézett levelében: 鈥�Testvérek, a meghívásotok szabadságra szól, csak ne éljetek vissza a szabadsággal a test javára, hanem szeretettel szolgáljatok egymásnak鈥� (Gal 5,13). Ez egy olyan szabadság, amely látszólag épp az ellentettjében jut kifejezésre, vagyis a szolgálatban, mert éppen a szolgálatban van az igazi szabadság 鈥� hangsúlyozta a pápa.

Jézus Szentlelke valóban szabad emberekké tesz minket

Jól tudjuk, mikor válik ez a szabadság 鈥瀔ifogássá a test számára鈥�. Pál ebb艖l egy máig id艖szer疟 listát készít: 鈥濳icsapongás, tisztátalanság, fajtalanság, bálványimádás, babonaság, ellenségeskedés, viszálykodás, vetélkedés, harag, veszekedés, szakadás, pártoskodás, irigykedés, gyilkosság, részegeskedés, tobzódás és ezekhez hasonlók鈥� (Gal 5,19-21). De ez a szabadság az, mely lehet艖vé teszi, hogy a gazdagok kizsákmányolják a szegényeket, és hogy mindenki büntetlenül kizsákmányolja a környezetét. Ez egy rossz szabadság, nem a Lélek szabadsága. Hát akkor honnan merítsük a Lélek szabadságát, amely annyira ellentétes az önzés szabadságával? A válasz azokban a szavakban rejlik, amelyeket Jézus így fogalmazott: 鈥�Ha tehát a Fiú szabaddá tesz benneteket, akkor valóban szabadok lesztek鈥� (Jn 8,36). Vagyis az a szabadság, amelyet Jézus ad nekünk. Kérjük Jézust, hogy a Szentlelke valóban szabad emberekké tegyen minket, hogy szabadon szolgálhassunk szeretetben és örömben 鈥� zárta szerdai katekézisét Ferenc pápa.