?ld?ztetés és modern kori fogolykiváltás: trinitárius hivatással Arábiában
Ged? Ágnes – Vatikán
A szerzetesség és a világban való apostolkodás kett?ssége jellemzi a trinitárius atyákat – mondta el Berardi püspök, majd a rend ?si eredetére emlékeztetett. Kevéssel Assisi Szent Ferenc el?tt, 1194-ben alapította Mathai Szent János a Legszentebb Szentháromság Rendjét (Ordo SS. Trinitatis Redemptionis Captivorum). Hagyományaikat évszázadok óta viszik tovább, leküzdve a gyakran óriási nehézségeket. A trinitárius atyákat rabváltóknak nevezték, mert karizmájuk a rabságban sínyl?d? keresztények kiváltására szólította ?ket, akiket elraboltak vagy rabszolgasorban tartottak. ?k voltak az els? ilyen jelleg? szerzetesrend, majd ?ket követték a spanyol eredet? mercedáriusok.
Cervantes és a trinitáriusok
A trinitáriusok váltották ki többek között a híres spanyol írót, Miguel de Cervantes-t a lepantói csata után, amikor Algírban néhány évig fogságban élt, egészen addig, amíg ki nem szabadították és vissza nem vitték Spanyolországba. Szabadulása után írta meg ismert m?vét, a Don Quijotét. Földi maradványai a madridi trinitárius n?vérek kolostorában nyugszanak. Abban az id?ben a szerzetesn?k nem hagyhatták el a kolostort, és trinitárius anyaként éltek. Kés?bb születtek az apostoli n?i kongregációk, melyek ma is nagyon tevékenyek – mondta el Berardi püspök.
Modern kori rabváltás
A rend nyolc évszázados történelme során a szerzetes atyák kitartottak a nehézségek ellenére, sok országból kitiltották ?ket, egészen visszaszorult a számuk, aztán újraindulhattak. A II. vatikáni zsinatot követ?en a renden belül megvizsgálták a társadalmi-politikai helyzetet és visszatértek a ?rabváltás” karizmájához, a modern kor rabszolgasági formáira vonatkoztatva. Aktualizálták küldetésüket, amit a keresztények üldözése szerte a világban újra szükségessé tett, hogy lehet?vé tegyék számukra a hit gyakorlását ott, ahol élnek.
Hivatása születése
Aldo Berardi, jelenlegi Észak-arábiai apostoli vikárius 16 évesen kezdte meg a kisszemináriumot Franciaországban. ?Kicsit kés?n, mert a szüleim ellenezték” – teszi hozzá a f?pásztor. A metzi egyházmegyében járt szemináriumba, majd kétéves polgári szolgálatot vállalt a katonaság kiváltására Madagaszkáron, ahol találkozott spanyol trinitáriusokkal. ?Láttam a misszionáriusok napi munkáját: azért mentek, hogy segítsenek a helyi lakosságnak, aztán ott hagytak nekik mindent, amit ott elindítottak, hogy még eldugottabb helyekre menjenek, ahol nagyobb szükség volt rájuk. Ez a szellemiség különösen tetszett nekem”. Franciaországba visszatérve Berardi megkezdte a novíciátust, majd teológiai tanulmányokat folytatott Kanadában és Rómában, ezután Szudánba és Egyiptomba küldték. Ott a komboniánus misszionáriusok segítsége révén sikerült a trinitáriusoknak segíteni a szudáni keresztényeket, felemelni a gyerekeket, iskolákat nyitni az árváknak és megtenni minden lehet?t.
Az új állomás: Arábia
Nyolc évet töltött Egyiptomban, miel?tt az Arábiai Vikariátusba helyezték (akkor így hívták, majd 2011-ben kettévált Északi és Déli helynökségre – a szerk.), ahol egyre hosszabb id?szakokat töltött, majd megszerezte az állandó vízumot. A trinitáriusok célja az volt, hogy az Öböl-országok közösségeiben m?ködjenek, ahol nem voltak papok. ?Tíz évig voltam ott, majd megválasztottak a rendi központ tagjává. Ekkor sajnos közbeszólt a Covid, és a pandémia évei alatt minden leállt”. Ma a trinitárius szerzetesek egy képzési házat m?ködtetnek Vietnámban, szerzetesn?ik vannak jelen Kínában, és nemrég megjelentek Marokkóban is”. Fiatalok pedig arra készülnek, hogy Nigériába menjenek.
Marokkóban Aldo atya más trinitáriusokkal együtt áprilisban részt vett egy találkozón, amelyen végigtekintették a rabkiváltó el?dök állomásait, akik Észak-Afrikába mentek, hogy kiváltsák a muzulmánoktól a rabszolgaként tartott keresztényeket. ?Nagyon szép élmény volt – mondta el a püspök – a több, mint 100 hív?t végigvezetni a XVII-XVIII. századi fogolykiváltó atyák nyomdokain, akik egészen Mekneszig jutottak Marokkóban. Megvan nekünk minden kiszabadított rabszolga története”.
A rend alapítása
A Legszentebb Szentháromság Rendjét 1194-ben alapította Matha Szent János Cerfroid-ban (mintegy 70 kilométerre Párizstól, vidéki környezetben, ahol létrehozta az els? közösséget, mely a rend anyaházának tekinthet?). Céljuk a keresztény foglyok kiszabadítása volt, akiket a háborúk során muzulmánok ejtettek fogva. A rend társalapítója Valois Felix volt. III. Ince pápa 1198-ban jóváhagyta a trinitárius rend reguláját.
Ma is id?szer? a küldetésük az üldözött keresztények érdekében
Ferenc pápa 2022 áprilisában fogadta a Vatikánban a rend tagjait, akiket karizmájuk megélésére biztatott. Örömmel üdvözölte Trinitárius Nemzetközi Szolidaritás konferencia résztvev?it, akik nemcsak elméleti szinten védik a vallásszabadságot, hanem gondjaikba veszik a hitük miatt üldözött és bebörtönözött embereket. Mint mondta, karizmájuk sajnos ma is igen id?szer?, hiszen még mindig túl sok férfi, n? és gyermek kénytelen embertelen körülmények között, rabszolgaként tengetni életét. Másfel?l pedig a vallásszabadságot nagyon sok helyütt lábbal tiporják: van, hogy nyíltan és er?szakosan, van, hogy rejtve és alattomosan.
