Kar¨¢csony a ³Õ²¹³Ù¾±°ì¨¢²Ôban: a j¨¢szol a grad¨®i lag¨²n¨¢b¨®l, a feny? a trent¨®i hegyekb?l ¨¦rkezik id¨¦n
Ged? Ágnes - Vatikán
A kis Velenceként is emlegetett város, Grado, gazdag történelemmel és hagyományokkal büszkélkedik: idén ?k ajánlották föl a betlehemi jászlat, amelyet a Szent Péter-téren csodálhatnak meg az érdekl?d?k a karácsonyi id?szakban. Mellette magasodik majd a 29 méteres lucfeny?, amelyet a trentinói hegyekb?l, Ledróból hoznak az alkalomra. December 7-én délel?tt fogadja audiencián az adományozó küldöttségeket Ferenc pápa, délután 5 órakor pedig a Szent Péter-téren gyújtják meg a karácsonyfa fényeit és leplezik le a betlehemet. A megnyitó ünnepséget Fernando Vérgez Alzaga bíboros, Vatikánváros Kormányzóságának elnöke vezeti Raffaella Petrini n?vér, a kormányzóság f?titkára jelenlétében.
A betlehemi jászol
A gradói jászol installációját egy él? nagy lagúnában helyezték el, több, mint száz szigetecske veszi körül, a f? szigeten található a születés jelenet, amelyet egy hagyományos nádfedel? halászházikóban állítottak föl. A XX. század elején még ilyen házakban lakott a lagúnában több száz gradói lakos. A részletgazdag környezetben megjelenik a helyi növény- és állatvilág is. A ház kidolgozásához eredeti, a helyhez köt?d? alapanyagokat használtak föl, mint a fa és a nád, melyet hosszú töltés véd a lagúna fel?l. Valamennyi darab helyi alapanyagokból, kézzel készült, önkéntesek munkája. Ez Grado városi jászla, mintegy negyven önkéntes kézm?ves, hídépít?, halászcsónakkészít?, valamint szobrász összefogásának köszönhet?, természetesen a goriziai egyházmegye védnökségével és a gradói f?plébánia aktív együttm?ködésével. Néhány irányjelz? cölöpöt is elhelyeztek az installációban, mely a hajózható csatornákat mutatja, illetve az irányt a közeli városokba, mint Aquileia, Trieszt vagy Velence, továbbá az utat a Barbanai Megkoronázott Sz?z Mária-kegyhelyhez, mely 582-re nyúlik vissza és a gradói lagúna egyik kis szigetén található.
A feny?fa
A Trentino Alto-Adige hegyei között fekv? mintegy 5000 f?s település, Ledro erdészei a vatikáni kertészek kérését figyelembe véve úgy választották ki a lucfeny?t, hogy dús lombozatú legyen és könnyen megközelíthet?. Emellett tiszteletben tartották a fenntarthatóságot is, mivel öregebb fákat választottak, melyek kiemelése a természetes cserél?dés jegyében történik. Ledróhoz 15 kisebb közigazgatási egység tartozik. Csodálatos fekvés? völgyét hegyek ölelik körbe, kristálytiszta viz? tava nem messze fekszik a Garda-tótól. Bár kevesen lakják, mégis Unesco világörökség helyszíne: ugyanis 1929-ben a tó keleti partján mintegy tízezer bronzkori cölöpre bukkantak, amikor leengedték a víz szintjét egy vízer?m? építéséhez Riva del Gardában. A hetvenes években létrehozták a Ledro-tavi cölöp múzeumot, mely a helyi Természettudományos Múzeum székhelye. Itt bemutatják a bronzkori élet mindennapjait, a cölöpökre épült település eredeti, (Kr.e. 2200-1350) maradványaival és rekonstrukciókkal. 2011-ben bekerült az Unesco világörökség helyszínei közé. A Szent Péter-térre választott lucfeny?n túl több kisebb fát küldenek a Vatikánba, melyeket helyi lakosok, valamint Ledro német és cseh testvérvárosainak lakói díszítenek föl. Ezeket a szentszéki hivatalokba és épületekbe helyezik majd el. A karácsonyfát és a betlehemi jászlat egészen a karácsonyi id?szak végéig megtekinthetik a zarándokok és érdekl?d?k, vagyis december 7-t?l Urunk megkeresztelkedése ünnepéig, 2025. január 12-ig.
