Interj¨² Ignatius Suharyo jakartai ¨¦rsekkel: Mi indon¨¦z katolikusok szeretj¨¹k a haz¨¢nkat
P. Vértesaljai László SJ - Vatikán
Mint ismeretes, Ferenc pápa másfél hét múlva, szeptember 2-án hétf?n az eddigi leghosszabb, összesen tizenegy napos apostoli útjára kel, melynek során felkeresi Indonézia, Pápua Új-Guinea, Kelet-Timor és Szingapúr országait. Els?ként a térség legnagyobb országát, Indonéziát látogatja meg szeptember 3-a és 6-a között. Indonézia több mint 275 millió lakosával a világ negyedik legnépesebb országa, egyben a legnépesebb muszlim többség? ország. Ázsia egyetlen olyan országa, melynek területe átnyúlik a déli féltekére. A szigetvilágból álló Indonézia lakosságának 8 százaléka keresztény, közülük a katolikusok száma meghaladja a 10 milliót, vagyis a lakosság 3,6 százalékát. A pápalátogatás eseményének el?készítésére a Fides olasz katolikus missziós hírügynökség interjút készített Ignatius Suharyo jakartai érsekkel.
Az indonéz f?város katolikus székesegyházában a belép?ket egy hatalmas kivetít? köszönti Ferenc pápa képével, a látogatás mottójával, alul pedig egy számláló mindig frissítve jelzi, hogy még hány nap van hátra a pápalátogatásig. A Fides hírügynökség riportját Paolo Affatato újságíró készítette a jakartai érsekkel, aki el?ször egy általános képet kért az Indonéziában él? katolikus egyházról.
Általános kép az Indonéziában él? katolikus egyházról
Indonézia nagyon nagy ország, és a helyzet szigetenként nagyon változó, minden szinten: földrajzi, társadalmi, kulturális és vallási tekintetben, miként a fejlettségi szint és az oktatás terén is. Ez az er?s sokszín?ség minden bizonnyal érték, de valójában egyúttal egy nagy kihívást is jelent a nemzet egysége érdekében. Általánosságban elmondható, hogy az indonéziai katolikusok harmóniában élnek a nemzet többi részével, a társadalom különböz? összetev?ivel, amelyek nagy többsége az iszlámot vallja. Már a katolikus egyház kiterjedtségében és jelenlétében is nagy különbségek figyelhet?k meg a szigetországban: Keleten Floresben, a Nusa Tenngara tartományban találunk egy szigetet, ahol a lakosság többsége katolikus, ellenben például Nyugat-Szumátrában alig találunk katolikus hív?t. Ebben a nagyon összetett helyzetben azonban közös vonásunk, hogy egyszer?en és szelíden teszünk tanúságot a hitünkr?l, és jó viszonyt próbálunk ápolni a többi emberrel. Az Indonéz Püspöki Konferencia adatai szerint a több mint 275 millió lakosból hozzávet?leg 10,5 millió a katolikus hív? szerte az ország 34 tartományában.
Melyek a katolikus jelenlét legfontosabb mozzanatai az ország történetében?
A 14. században néhány ferences misszionáriussal történt els? kapcsolatfelvétel után az els? portugál misszionáriusok 1500 elején érkeztek a Molukkák szigetére és hirdették az evangéliumot. Xavéri Szent Ferenc, a missziók véd?szentje az 1500-as évek közepén szállt itt partra és folytatott missziós tevékenységet. Ezt követ?en kálvinista holland gyarmatosítók érkeztek és maradtak itt 350 éven át, akiknek a jelenléte gátolta a katolikus hit elterjedését, ezért a katolikus hitélet visszaesett. Csak a 19. században adott a Holland Kelet-indiai Társaság a katolikusoknak missziós szabadságot. Itt Jáván hálával emlékezünk Frans Van Lith holland missziós atya jelenlétére, aki a 20. század elején evangelizálta a sziget központját és megalapította az els? katolikus szemináriumot. Ez egy nagyon hosszú történet, melynek utolsó szakasza Indonézia függetlenségének 1947-es kikiáltásától kezd?dik. Emlékezetes, hogy akkor a Szentszék az els?k között ismerte el az új nemzetet és így 1947 óta a Vatikán képvisel?je már hivatalosan is m?ködött Jakartában. Általánosságban érvényes, hogy az itt szolgáló katolikus misszionáriusok közel álltak a helyi lakossághoz, és osztoztak az önálló nemzetté válás iránti vágyukban.
Miben nyilvánult meg ez a közelség?
A holland majd japán gyarmati id?szakban a misszionáriusok nagyon egyértelm?en kifejezték Indonézia függetlenségének támogatását, f?ként XV. Benedek pápa Maximum Illud apostoli levele után. A misszionáriusok közül kiemelkedik Alberto Soejapranata jezsuita atya alakja, aki 1940-ben az els? helyi indonéz püspök lett, és aki a Van Lith Szeminárium tanulójaként ma az állam által is elismert nemzeti h?sök egyike.
Egyébként megállapítható, hogy a helyi katolikus egyház a kezdetek óta szerves részét képezi az indonéz társadalomnak. Ma is valljuk Alberto Soejapranata püspök mottóját: ?Legyünk száz százalékban katolikusok és száz százalékban indonézek!¡± Elmondhatjuk, hogy Indonézia-szerte a katolikusok az összetartozás szellemében élnek. A püspök szerint a katolikusok annak a tudatában élnek, hogy szentek legyenek, hogy Krisztus nyomdokait kövessék, hogy tanúságot tegyenek róla ott, ahol élnek. Mi indonéz katolikusok ¨C folytatja ¨C szeretjük a hazánkat, tisztelettel tekintünk rá és hitünk ihletésével élünk benne. Ez konkrétan azt jelenti, törekszünk arra, hogy nagylelk?ek, jótékonykodóak, könyörületesek legyünk országunk, az egész hatalmas indonéz lakosság iránt.
Hogyan ölt konkrétan testet napjaikban ez a hozzáállás a sajátosan összetett indonéz kontextusban?
A Pátria, a szül?föld iránti szeretetnek ez a mai magatartása az Alkotmány alapját képez? ?±Ê²¹²Ô³¦²¹²õ¾±±ô²¹¡±, az ?öt alapelv chartája¡± értékeinek mindennapi gyakorlása során fejez?dik ki és válik érthet?vé. A jakartai érsek példaként említi, hogy az egyházmegye 2016-tól 2020-ig tartó ötéves id?szakában minden évben közösségben együtt reflektáltak a Pancasila egy-egy alapelvére, átültetve azt a mindennapi életbe, figyelembe véve hitük sajátos szempontjait, ami meger?sítette mind a hitüket, mind pedig az Indonéziához való tartozásukat.
Az els? alapelv az ?egy Istenbe vetett hit¡±, melyet mi katolikusok XVI. Benedek pápa 2005-ben megjelent els? enciklikája, a ?Deus Caritas est¡± tükrében tanulmányoztunk, és egyúttal abban az évben, 2016-ban ünnepeltük az Irgalmasság Jubileumát az egész egyházzal együtt ezzel a mottóval: Isten szeret minket és irgalmas hozzánk. A második alapelv az emberség. A kérdés, amit feltettünk magunknak, az evangéliumra vonatkozott: Ki a felebarátom? Ha arra gondolunk, hogy Indonézia több mint hétezer etnikai csoportból áll, különböz? kultúrával, történelemmel és hagyományokkal. A szomszédom mindegyike az én felebarátom, ebb?l a hatalmas indonéz mozaikból.
A harmadik elv az egység. Indonézia egységének aktualizálása során azt láttuk, hogy ennek egyenes következménye van, mert ugyan különböz?ek vagyunk, de mindannyiunkat ugyanaz az emberség köt össze, és ez építi meg az ország egységét. Indonézia mottója: ?egység a sokféleségben¡±. Mindezt egészen különös módon juttatjuk kifejezésre a Mária-tiszteletünkben, mert Sz?z Máriában közös édesanyánkat szeretjük, és így született meg ?Mária, a minden etnikai csoport anyja¡±, akinek ikonja a nemzeti fehér piros színekkel, fölötte az ország-szimbólum, a sas alakjával, valójában mindenki számára közös anya. Így látjuk a jakartai katedrálisban is, és amikor ?hozzá folyamodtunk, akkor piros és fehér gyöngyökb?l készített rózsafüzért osztottunk szét és így imádkoztunk.
A negyedik alapelv, a bölcsesség vezette ?»å±ð³¾´Ç°ì°ù&²¹²¹³¦³Ü³Ù±ð;³¦¾±²¹¡±, melynek átelmélkedéséhez a keresztény sapientiát, Krisztus bölcsességét hívtuk segítségül, f?ként a közösségi megkülönböztetés és a szinodális út megtapasztalása által. Mindeközben tekintettel voltunk az indonéz nemzet eredetére, ami arra késztet bennünket, hogy ne egyénileg, hanem együtt gondoljunk a jöv?nkre, az egész nemzet keretén belül. Számunkra az egyházi hierarchia egy olyan szolgálat, mely meghallgatja a Szentlélek szavát, aki az egyház közösségeihez szól. Így lép be a demokrácia elve az egyházi közösség életébe a szinodalitás gyakorlatával.
Végül az ötödik alapelv, a társadalmi igazságosság megfontolása során fellépett a világjárvány, ami által még jobban megtapasztalhattuk a szegényekre és betegekre, és a leginkább rászorulókra és kiszolgáltatottakra irányuló figyelmet, hitbéli, etnikai vagy kulturális különbségtétel nélkül. Ennek a különleges helyzetnek a hatására készítettük és helyeztük el a székesegyházunkban a ?hajléktalan Jézus¡± szobrát, hogy emlékeztessen mindnyájunkat: Krisztus jelen van a szegényekben, a peremre szorultakban és a kisemmizettekben ¨C zárul a Fides olasz katolikus hírügynökség riportja, melyet a Szentatya közeli apostoli útja számára el?zetesként készített Ignatius Suharyo jakartai érsekkel.
