SA国际传媒

Salvatore Cernuzio / Somogyi Viktória – Vatikán

Pietro Parolin bíboros államtitkár nagy aggodalommal figyeli a huthi lázadók közelmúltbeli Vörös-tengeri támadásait, az er?szak fokozódását Gázában, valamint az iráni rakétatámadást Erbilben, az iraki Kurdisztánban. Attól tart, hogy ?ha nem tesznek ellentétes intézkedéseket, az a konfliktus kiszélesedését, eszkalációját” jelenti: ?Éppen ez az, amit el akartunk kerülni”. Pontosan ez az, ami miatt a pápa szerdán aggodalmát fejezte ki az általános kihallgatáson. ?Az egyik alapvet? szempont az, hogy ez a konfliktus ne terjedjen tovább…” – mondta a bíboros néhány újságíróval beszélgetve az olasz szenátusban, a felejthetetlen Achille Silvestrini bíboros emlékére tartott rendezvény alkalmából. ?A veszély fennáll, a lelkek nagyon szenvedélyesen reagálnak, és a helyzet kényes... Biztosítanunk kell, hogy mindenki megpróbálja kontrollálni a reakcióit, hogy ne lobbanjon lángra a terület.”

Két nép, két állam a megoldás

Az Izrael és a Hamász közötti konfliktus sajátosságait érintve a bíboros határozottan megismételte, hogy mi jelenti a ?megoldást” a Szentszék számára: két nép, két állam. A történelmi hipotézist, amelyet a Hamász küls? vezet?je, Khaled Meshal szerdai szavaival kategorikusan elutasított. ?Számunkra azonban továbbra is a két nép, két állam jelenti a megoldást. Az is fontos, hogy megtaláljuk a módját a párbeszéd folytatásának, hogy az valóban megvalósulhasson.”

Elkötelezetten az ukrajnai humanitárius segítségnyújtás iránt

Ezt követ?en Parolin bíboros aggodalommal tekintett Ukrajna sorsára. Hangsúlyozta a Szentszék részvételét a békemegoldásban: ?Még akkor is, ha legalábbis eddig csak a humanitárius dimenzióra korlátoztuk magunkat” – pontosította. ?Zelenszkij úgynevezett békeplatformjának tíz pontja közül az egyik a humanitárius dimenzióval foglalkozik, és a Szentszék erre összpontosítja er?feszítéseit.” A Zelenszkij által kedden Davosban, a Világgazdasági Fórumon kért magas szint? békekonferenciával kapcsolatban Parolin bíboros kifejtette, hogy a három korábbi alkalomhoz hasonlóan (a legutóbbi Szaúd-Arábiában volt) a Szentszék minden bizonnyal részt vesz majd ezen: ?Most az államtitkárság által kinevezett állandó genfi ??megfigyel?, Ettore Balestrero érsek vesz részt ezen az ülésen.”

Befogadó és szociális gazdaság

Az államtitkár ezután szólt a Davosban tartott Világgazdasági Fórumról is. Újra felhívta a figyelmet a Ferenc pápa üzenetében foglalt felhívásra, nevezetesen arra, hogy a svájci tanácskozás résztvev?i kötelezzék el magukat ?egy befogadó és szociális gazdaság mellett”, amely ?bár gazdasági kritériumok szabályozzák, nem zár ki senkit, és el?segíti az emberek és a legkiszolgáltatottabb emberek fejl?dését. Álljon az ember szolgálatában.”

Üldözött keresztények: minden vallásnak joga, hogy tiszteletben tartsák

A bíboros kommentálta a szerdán délel?tt az olasz Képvisel?ház elé terjesztett jelentést a keresztényüldözésr?l a világban. Ezt a felmérést (SA国际传媒 Watch List) az Open Doors (Nyitott Ajtók) protestáns nemzetközi emberi jogi szervezet évente adja ki. A szervezet felmérése szerint megközelít?leg 365 millió ember szenved er?szakot és üldöztetést. Ez is nagy aggodalmat jelent a Szentszék számára – állapította meg Parolin bíboros: ?A keresztények a világ számos részén nem rendelkeznek azzal a minimális vallásszabadsággal, amelyhez joguk van, és minden vallásnak joga van ahhoz, hogy tiszteletben tartsák hitük gyakorlását. Másrészt pedig az Evangélium már el?re jelezte... Ezzel nem akarjuk ezt el?mozdítani, de bizonyos értelemben ez a keresztények jelenlétének feltétele a világban, hogy ellenségeskedésre, ellenállásra, üldöztetésre találnak. Ezzel jár a Jézus nevében tett tanúságtétel.”

Párbeszéd a politikával

A vatikáni államtitkár, felidézve a napokban elhunyt Silvestrini bíboros alakját és a politikával és az intézményekkel kapcsolatos ?híd” szerepét, kifejtette véleményét a politika és a Szentszék között ma lehetséges párbeszédr?l. Ez egy szükséges párbeszéd a bíboros szerint: ?Szükség van rá, de ne felejtsék el, Ferenc pápa péteri szolgálata kezdetén hangsúlyozta, hogy az olasz politikával való kapcsolatok az olasz püspöki konferencia kompetenciaterülete. Úgy gondolom azonban, hogy abban a sajátos helyzetben, amelyben élünk, nem kerülhetjük el a kapcsolatot a Szentszékkel. Az a fontos, hogy a Szentszék és az olasz püspöki konferencia között legyen koordináció, együttm?ködés, oly módon, hogy ugyanazokat a szempontokat helyezzék el?térbe” – fogalmazott az újságíróknak Parolin bíboros.

Teret adni a keresztény értékeknek a politikában

A bíborosnak feltettek kérdést a Democrazia Cristiana, az olasz kereszténydemokrata párt megsz?nésének 30. évfordulójával kapcsolatban is, amelyre ezekben a napokban emlékeznek: Talán hiányzik egy olyan politikai párt, amely a katolikusok követeléseinek hordozója lenne? ?A múlt nem ismételhet? meg” – válaszolta Parolin bíboros. ?Az egy olyan id?szak volt, amelynek megvolt a maga nagyszer?sége, gyengeségei és korlátai is, de véget ért, és tudjuk, hogyan. A képviseleti formán túl az a fontos, hogy a katolikusok értékei – amelyek végülis humanista értékek – helyet kapjanak a mai politikában, és a valóságba is átültessék azokat.” Az olyan értékek, mint a ?szolidaritás”, ?szubszidiaritás”, amelyek egyben ?Alkotmányunk alapelvei” – szögezte le Parolin bíboros. Az olyan értékek, mint az élet vége – ez a téma az elmúlt napokban a Veneto tartományban nem jóváhagyott törvény miatt központi témává vált: ?Ez a mi témánk. Az élet minden fázisában, dimenzióiban, megnyilvánulásaiban, a természetes kezdetét?l fogva a természetes végéig” – hangsúlyozta Parolin bíboros.

Támogatás Afrikának

Végül annak a reményének adott hangot, hogy támogatást kaphat az Afrikának szánt Mattei-terv, amelyr?l január 28-án és 29-én nemzetközi konferenciát tartanak az olasz Szenátusban. ?Afrikának nemzetközi együttm?ködésre van szüksége. Afrikának magának kell megoldania a problémáit” – mutatott rá a vatikáni államtitkár. ?Nem sikerülhet, ha nincs együttm?ködés és önzetlen segítség a nemzetközi közösség részér?l.”

Az újságírók végül kifejezték jókívánságaikat Parolin bíborosnak 69. születésnapja alkalmából, amelyet január 17-én, szerdán ünnepelt.

?