SA国际传媒

Vertse Márta - Vatikán

Mindenki beszél róla, sokan már elkezdték használni, de még mindig kevesen értik, hogy tulajdonképpen mit is jelent és milyen következményei lehetnek az emberi életre. A Mesterséges Intelligenciáról van szó, amely egyre inkább korunk nagy technológiai innovációjává válik. Egyesek számára jobbá teheti mindenki életét, mások számára az emberiség katasztrófájához vezethet. Eközben gazdasági értéke exponenciálisan növekszik, és a kormányok nem kis nehézséggel próbálják szabályozni m?ködését, tekintettel arra a gyorsaságra, amellyel ezek az ?intelligens gépek” egyre nagyobb hatásúvá válnak.

A téma egyik legnagyobb szakért?je Paolo Benanti atya, teológus és filozófus, a ferences harmadrend tagja. Októberben Antonio Guterres ENSZ-f?titkár felkérte, hogy csatlakozzon az ENSZ Mesterséges Intelligenciával foglalkozó szakért?i Bizottságához, amely a közelmúltban ülésezett a New York-i Üvegpalotában. A vatikáni médiának adott interjújában Benanti atya a Mesterséges Intelligencia technológiai aspektusain kívül kitér az etikai szempontokra is, és rámutat arra, hogy az egyház, ?az emberélet legjobb ismer?je” (Szent VI. Pál pápa ?Populorum progressio” k. enciklikája, 13. pont), milyen mértékben járulhat hozzá a Mesterséges Intelligenciáról szóló vitához.

A mesterséges intelligenciáról ma már mindenki beszél. A közbeszédben szinte mantrává vált: ?Majd megoldja a Mesterséges Intelligencia” – halljuk gyakran. De vajon tényleg olyan valósággal állunk-e szemben, amely egyesek szerint nagyobb hatással lesz az emberiségre, mint az ipari forradalom?

Paolo Benanti atya a Gregoriana egyetem egyik konferenciáján

Valóban, a ?forradalom” kifejezésnek van egyfajta leértékelése. Szeretjük azt hinni, hogy sok dolog forradalmi abban az értelemben, hogy mindent megváltoztat. Ebb?l a szempontból azt mondanám, hogy valódi forradalom helyett inkább az ipari forradalom evolúciója, fejl?dése zajlik. Az ipari forradalmat úgy jellemezték, mint egy olyan rendszert, amely bizonyos, ember által végzett feladatokat gépekkel helyettesít. Az ipari forradalom kezdetén az izomer? helyettesítésére törekedtek; ma az ember kognitív képességének, megismer? funkciójának egy részét szeretnénk helyettesíteni. A gép mindezt nagyon jól utánozza; nagyon is képes arra, hogy legyen egy célja, de ez a gép mégis csak egy másolat, egy utánzat, és nincs saját tudata, saját akarata. A forradalom tehát túl er?s kifejezés. Ez az automatizálás továbbfejlesztése. Amit azonban rögtön tisztázni kell, az az, hogy társadalmi hatásai ?forradalmiak” lehetnek. Ha az els? ipari forradalom hatással volt a kékgalléros munkásokra azáltal, hogy a termelési folyamatban kevésbé volt rájuk szükség, akkor a mesterséges intelligencia hatással lehet és lesz a fehérgalléros munkásokra, vagyis azokra a munkakörökre, amelyek a középosztályt érintik, és ha ezt nem a társadalmi igazságosság kritériumai szerint kezeljük, akkor a hatások valóban pusztítóak lehetnek, vagy legalábbis nagyon er?sek a demokratikus államok kohéziós képességét illet?en.

Egy nagy tudós, Stephen Hawking asztrofizikus néhány évvel ezel?tt azt állította, hogy a Mesterséges Intelligencia sikere az emberiség történelmének legnagyobb eseménye lehet, de ha nem kerüljük el a kockázatokat, akkor véget vethet magának az emberiségnek is. Melyek legyenek tehát a megfelel? lépések egy olyan fejl?déshez, amelynek nem lesznek romboló következményei?

Az egyház szociális tanításának is megfelel? meglátás alapján azt mondanám, hogy különbséget kell tennünk az újítás és a fejl?dés között ahhoz, hogy válaszoljunk erre a kérdésre. Az innováció vagy technológiai haladás az a képesség, hogy valamit egyre hatékonyabban és egyre er?teljesebben tudunk csinálni. Gondoljunk egy olyan negatív, de sajnos mindennapos területre, mint a háború. Egy pisztoly, egy géppuska, egy bomba, egy atombomba a háborús újítások néhány fejezetét jelentik. Senki sem gondolja azonban, hogy az atombomba jobb, mint a pisztoly. A fejl?dés viszont a technológiai innovációt olyanná alakítja át, ami a társadalmi jót, a közjót is szem el?tt tartja.

Minden technológiai újítás etikai kérdéseket vet fel. Ezek a kérdések miért t?nnek sokkal összetettebbeknek a Mesterséges Intelligencia esetében, mint ahogy azt a múltban tapasztaltuk?
Az angolok, amikor ezekr?l a gépekr?l beszélnek, olyan kifejezést használnak, amelyet nehéz lefordítani (ebben az esetben) olaszra, talán azért, mert tele van más jelentésekkel. Ezek a gépek rendelkeznek egyfajta ügynöki képességgel, ahol az ügynöki képességet egy sor szóval fordíthatjuk le: a képesség, hogy alkalmazkodjanak a körülményekhez a célok elérése érdekében. De a cél soha nem szentesíti az eszközt! Tehát az a gépezet, amely bizonyos mértékig meg tudja határozni, hogy melyik eszköz a megfelel?bb a célja elérése érdekében, olyan gépezet, amelynek természeténél fogva nagyon széles ?etikai 惫&别补肠耻迟别;诲?办辞谤濒&补补肠耻迟别;迟辞办谤补” van szüksége, pontosan azért, mert a cél nem szentesíti az eszközt.

A Mesterséges Intelligencia feltehet-e saját magának etikai kérdéseket és találhat-e válaszokat, vagy ez az erkölcsi dimenzió mindig is az ember el?joga marad?

Nem. Annak ellenére, amit néhány sci-fi film elhitet velünk, a gép nem rendelkezik öntudattal. Tehát nem áll fenn olyan szubjektivitás, amely megkérd?jelezi önmagát vagy a világot. Ez egy gép, amely feladatokat lát el. Az embert?l kapja a feladatokat, mint a kis robot, amelyik képes kitakarítani a lakást, ezért, ha azt mondom neki, hogy ?takarítsd ki a lakást”, a gép a megfelel? eszközökkel elindítja a porszívót, esetleg nekimegy a falnak, utána visszajön, ami mondjuk akkor történik, amikor lépcs?vel találja szemben magát. Tehát a Mesterséges Intelligencia ?új fogantyúja”, vagyis a megfelel? célok kiválasztása csakis emberi kézben lehet és kell, hogy legyen. Ez nem változtat azon a tényen, hogy ha a gépnek anélkül adunk utasításokat, hogy túl sokat gondolkodnánk rajta, és nem teszünk fel magunknak megfelel? kérdéseket, az katasztrofális végkifejletekhez vezethet, még egy tudattal rendelkez? gép jelenléte nélkül is.

A napokban lett egy éves a ChatGpt, (cseveg? robot) a Mesterséges Intelligencia ?legnépszer?bb” eszköze. Egyesek számára alig több, mint egy játék, mások máris sejtetni vélik, hogy milyen változásokat hozhat az életünkbe. Mi err?l az Ön véleménye?

Lebilincsel? a ChatGpt sikere. Ez idáig minden id?k legtöbbet letöltött alkalmazása. Ez volt az az alkalmazás, amely nagy er?vel betört digitális mindennapjainkba. Miközben ez egyrészt azt mutatja, hogy a Mesterséges Intelligencia mennyire elb?völ minket, egyben a félreértések kockázatával is jár, mivel a ChatGpt nem egy ipari termékként született, amelyet valamire fel akartak használni, hanem egyfajta nagy demóként, (bemutatkozó céllal készült felvételként) amelyet ez a cég, az OpenAI megnyitott a nyilvánosság el?tt, hogy megmutassa a hathatóságát annak, amelynek kifejlesztésén dolgozott. A ChatGpt egyszer?en a Gpt nev? más termékek kiszélesítése, a ?Chat” – csevegés - szó nélkül, amelyek nagy nyelvi modellek, azaz olyan gépek, amelyek hatalmas mennyiség? szöveget dolgoztak fel - megfelel?en apró részekre, úgynevezett ?paraméterekre” feldarabolva -, és ebb?l bizonyos mértékig statisztikailag meghatározták, hogy a szavak mennyire illeszkednek egymáshoz. A ChatGpt tehát egy olyan rendszer, amely egy bemeneti mondat alapján egy kimeneti szöveget állít el?. De ezt a szöveget sok ember interakciója finomítja, akik - sajnos, alul fizetve a világ nagyon szegény részein - elkezdtek válaszolni ennek a gépnek, és ?megmondták” a gépnek, hogy melyek voltak a legjobb és melyek a legrosszabb válaszok, amelyeket adott. A legtöbb ember sajnos, amikor a ChatGpt megjelent, nem így értette ez(t), vagyis nem egy olyan demónak tekintette, ahol valaki válaszol bármilyen kérdésre, hanem egy igazi keres?motornak, aki a rendszert?l kér információt, vagy megbízik abban, amit az mond.

Milyen problémákat okozhat tehát a ChatGpt eszköz félreértése?

Ez nagy hibákhoz vezet, mert a gép úgy van megcsinálva, hogy a szövegnek az én beviteli kérdésemb?l kell kijönnie, de ez a szöveg egyáltalán nincs ellen?rizve a tények valóságát illet?en. A ChatGpt el?állít egy szép szöveget, de nem feltétlenül biztos, hogy a tartalom valódi. Ebben áll a gép minden lehet?sége és kockázata. A lehet?ség az, hogy végre egy olyan eszközzel rendelkezünk, amely nagyon hatásosan kezeli a nyelvet. A korlát az, hogy nem értjük meg, hogy ez egyfajta nagy demó (bemutatkozó céllal készült felvétel), és nem egy végleges eszköz, és egy gépre hagyatkozunk olyan dolgokban, amelyeknek nincs semmilyen értékük. Soha ne kérdezd meg ezt a gépet, hogyan gyógyítson meg egy betegséget!

Évek óta szó esik a digitális szakadékról, amely elválasztja a technológiailag fejlettebb nemzeteket a fejl?d? országoktól. A mesterséges intelligenciával nem áll fenn annak a veszélye, hogy ez a szakadék tovább mélyül, és még inkább lemaradnak azok a népek, amelyek már most is fáradoznak azért, hogy érvényesüljenek az egyre inkább globalizált világban és gazdaságban?

Ez teljes mértékben igaz. A Mesterséges Intelligencia multiplikátorként, szorzóként m?ködhet. Ahol gazdagságot és sok er?forrással rendelkez? szövetet talál, ott meg tudja azokat sokszorozni. Ahol valójában nem plusz-, hanem mínuszjelet talál, ott ezt a mínuszjelet még meg is er?sítheti, nem utolsósorban azért, mert ezek a rendszerek - bár globálisak - nagyon kevés globális vállalat privilégiumát és tulajdonát képezik. Jelenleg a mesterséges intelligencia területén a nagy innovációkat kilenc globális vállalat végzi, amelyek mindegyike több mint egy billió dollárral rendelkezik. Hogy megértsük ezt a helyzetet: például Nagy-Britannia teljes GDP-je (bruttó hazai terméke) 3,3 billió, tehát elképeszt? számokról beszélünk. Röviden, ez nem egy széles körben elterjedt termék, nem olyan, amihez mindenki hozzáférhet. Egyre nagyobb a veszélye annak, hogy egyfajta függ?ség alakul ki mindössze néhány monopóliumtól. Egy másik elem, amelyet mérlegelnünk kell, az a ?rejtett költségei” ezeknek a technológiáknak, amelyek ritkaföldfémeken és más anyagokon alapuló számítógépeken készülnek, amelyeknek nagyon magas a környezeti költségük és nagyon nagy az energiafogyasztásuk. Miközben tehát jó, ha feltesszük magunknak a kérdést, és elgondolkodunk azon, hogy mit jelentenek ezeknek a gépeknek a csodái, nem szabad azt sem elfelejtenünk, hogy van egy sokkal kevésbé látható, de sokkal költségesebb oldaluk is az egyenl?ség, a környezeti és energiaköltségek tekintetében, amelyeket figyelembe kell vennünk, hogy ne váljanak olyan költséggé, amelyet a világ legszegényebb nemzeteinek kell kifizetniük.

A kormányok rendeleteket fogadnak el a Mesterséges Intelligenciáról, és az ENSZ is foglalkozik a kérdéssel. Önt az ENSZ f?titkára egy 39 szakért?b?l álló, Mesterséges Intelligenciával foglalkozó bizottság tagjává nevezte ki. Milyen feladatai vannak ennek a szervezetnek?

Ahogyan a munkaszervezet címe is jelzi, ez az ENSZ f?titkárának tanácsadó bizottsága. Mindenekel?tt azt kérik t?lünk, hogy vegyük számba, mi történik az innovációnak ezzel a formájával, és ezt tegyük nagyon kiegyensúlyozott módon. El?ször is arra kérnek bennünket, hogy készítsünk egy pillanatképet arról, hogy milyen nagy el?nyei lehetnek az emberiség számára ezeknek a technológiáknak. Gondolunk a gyógyítási lehet?ségek megnövekedésére, olyan módokra, amelyek révén a jólét új formái jöhetnek létre. De arra is felkértek bennünket, hogy mérjük fel a kockázatokat is, nemcsak az egyenl?tlenségek miatt, amelyek növekedhetnek, hanem azért is, mert különösen a mesterséges intelligencia legújabb formáiban, mint például az imént említett ChatGpt-ben, olyan gépünk van, amely képes a ?narrációra”, képes történeteket mesélni, és a történetek segíthetnek a közvélemény alakításában. Ezt a gépet tehát nem éppen pozitív célokra is fel lehet használni, például a társadalmi gy?lölködés növelésére vagy ellenségek kreálására ott, ahol nem is léteznek. Egy olyan gépezet, amely ilyen mértékben képes befolyásolni a közvéleményt, egyértelm?en olyan gépezet, amelyre nagyon óvatosan kell odafigyelniük különösen azoknak a szerveknek, amelyek együtt akarnak m?ködni a globális béke vagy az egyenl? fejl?dés érdekében. Az ENSZ-bizottság feladata az is, hogy olyan lehetséges keretet kínáljon, amelyen belül nemzetközi megállapodásokra lehet törekedni olyan értékek platformjaira alapozva, amelyek segíthetnek ennek az eszköznek abban, hogy a fejl?dés egy formája, és ne csupán kevesek meggazdagodásának egy formája legyen.

Az egyház nem vonja ki magát a mesterséges intelligencia vitájából. Ezt az Ön személyes elkötelezettsége is bizonyítja. A Szentszék továbbá több területen is dolgozik ezzel kapcsolatban. Ferenc pápának a következ? béke világnapjára és a társadalmi kommunikáció napjára szóló üzeneteinek témája pontosan a Mesterséges Intelligencia lesz. Mi lehet ezen a téren az egyház legfontosabb hozzájárulása?

Az egyház az ?emberiség szakért?jeként” (az emberélet legjobb ismer?jeként) értelmezi magát.  Egy olyan intézmény, amely, mint ilyen, mindenütt jelen van. Az egyház, els? termékeny talajként összegy?jti és felkínálja az egész világnak elmélkedésre mindazt, ami a mai ember élete, annak nagy törekvéseivel, álmaival, de gyarlóságaival és félelmeivel együtt. 2020 óta a Mesterséges Intelligencia témája sokféleképpen foglalkoztatja és érinti a Szentszéket is. Nyilvánvaló, hogy mint minden nagy témának, ennek is érlel?dnie kell az emberiség e gazdagságának találkozásában, amely alulról jön, a lelkipásztori jelenlétb?l és az evangéliumhoz és a teológiai elmélkedéshez is kapcsolódó reflexiós képességb?l származik. Ez a nagy figyelem egy olyan id?szakban történik, amikor a Szentatya nagy hangsúlyt kívánt fektetni bizonyos globális témákra, mint például a közös otthonról való gondoskodás és a testvériség. A közös otthonról való gondoskodás és a testvériség lehet a két nagyszer? szempont, ahol az egyház egyedi, eredeti és pozitív módon járul hozzá ehhez a vitához. Nem csak politikai, nem csak ipari, gazdasági hozzájárulásra van szükség. Ez a humanizmusnak a hozzájárulása, egy olyan emberiségé, amely egy olyan környezetben, egy olyan otthonban él, amely a bolygónk, és amely rájön, hogy testvérként él, hozzájárul a Mesterséges Intelligencia ?humanizációjához”, vagyis ahhoz, hogy a haladást hiteles emberi fejl?déssé alakítsa át, amire ma oly nagy szükségünk van.