SA国际传媒

Somogyi Viktória – Vatikán

Ferenc pápa vasárnap a szokásos, repülés közbeni sajtótájékoztatóján a luxemburgi és belgiumi apostoli útjáról tudósító újságírókkal beszélgetett. El?ször Matteo Bruni, a Szentszék Sajtótermének igazgatója köszöntötte: ?Köszönjük, Szentatya, az id?t, amit e rövid, de nagyon intenzív út végén ránk szán”. Ezt követ?en az els? kérdést a Luxemburger Wort újság képvisel?je tette fel a pápának. Utalt arra a mozzanatra, hogy Luxemburgban Ferenc pápa bement egy kávézóba, amire mindenki emlékszik. Megkérdezte Luxemburggal kapcsolatos benyomásairól, és arról, hogy van-e valami, ami meglepte.

Luxemburg

Ferenc pápa válaszában humorosan megjegyezte, hogy a kávézóban tett látogatása csak egy gyerekes dolog volt. Legközelebb majd egy pizzériába megy be. Majd komolyra fordítva a szót megállapította: ?Luxemburg valóban leny?gözött, mint egy jól kiegyensúlyozott társadalom, átgondolt törvényekkel és különféle kultúrával. Ez nagyon leny?gözött, mert nem ismertem. Belgiumot viszont jobban ismertem, mert sokszor jártam ott. De Luxemburg meglepetés volt kiegyensúlyozottsága és vendégszeretete miatt; ez meglepett. Úgy gondolom, hogy Luxemburg talán éppen ezt az üzenetet kínálja Európának.”

Belgium: Baldvin király

A belgiumi francia nyelv? állami tévé riportere hangsúlyozta, hogy a Baldvin király sírjánál mondott szavai némi megdöbbenést keltettek Belgiumban. Mire Ferenc pápa megjegyezte: ?De tudja, hogy a döbbenet a filozófia kezdete, és ez így van rendjén”. Az újságíró azonban er?sködött, hogy egyesek szerint ez a belga demokratikus életbe való politikai beavatkozás. A király boldoggá avatási folyamata nézeteihez kapcsolódik. És hogyan tudjuk összeegyeztetni az élethez való jogot és az élet védelmét a n?k azon jogával, hogy szenvedésmentes életet éljenek? – kérdezte a belga újságírón?.

Ferenc pápa megállapította, hogy ?mindenki életér?l van szó. A király bátor volt, mert a halál törvényével szembesülve nem írta alá azt, és lemondott. Ehhez bátorság kell. Ehhez ?igazi” politikus kell. Még üzent is ezzel a lépésével, és azért tette, mert ? egy szent volt. ? szent, és a boldoggá avatási eljárás folytatódni fog, mert számomra bizonyította ezt.”

Az abortusz gyilkosság

A n?ket illet?en a pápa hangsúlyozta: ?A n?knek joguk van az élethez: saját életükhöz és gyermekeik életéhez. Ne felejtsük el kimondani: az abortusz gyilkosság. A tudomány azt mondja, hogy a fogantatástól számított egy hónapon belül már minden szerv kialakul. Egy emberi lényt ölnek meg. Azok az orvosok, akik ezzel foglalkoznak, – engedje meg a szót – bérgyilkosok. Ezt nem lehet vitatni! Egy emberi életet ölnek meg. A n?knek pedig joguk van megvédeni az életet. Külön kérdés a fogamzásgátló módszerek; az már más kérdés. Ne keverje össze ?ket. Most csak az abortuszról beszélek. Ez pedig nem vitatható. Bocsásson meg, de ez az igazság” – nyomatékosította a pápa.

Visszaélések

A flamand és holland nyelv? belga TV újságírója fordult ezután a Szentatyához. A szexuális zaklatás áldozatainak egy csoportjával tartott hosszú találkozójáról kérdezte. Beszámolóikban gyakran kétségbeesett kiáltásaik hangzanak el az eljárások átláthatóságának hiányáról, a zárt ajtókról, a velük szembeni hallgatásról, a fegyelmi eljárások lassúságáról, az eltitkolásokról, és az elszenvedett károk megtérítésével kapcsolatos kérdésekr?l. Megítélése szerint a dolgok csak akkor változnak meg, ha sikerül személyesen beszélniük a pápával. Brüsszelben az áldozatok kéréseik listáját is megfogalmazták. Hogyan szándékozik eljárni ezekkel a kérésekkel kapcsolatban? És nem lenne jobb talán egy külön osztályt létrehozni a Vatikánban, esetleg egy független szervet, ahogy egyes püspökök kérik, hogy jobban tudják kezelni ezt az egyházi csapást, és visszaszerezni a hívek bizalmát? – kérdezte az újságíró.

Ferenc pápa kifejtette, hogy ?a Vatikánban van ilyen osztály, van egy ilyen struktúra; a visszaélések eseteivel foglalkozó szerv jelenlegi elnöke egy kolumbiai püspök. Van egy Bizottság, amit O’Malley bíboros hozott létre. Ez m?ködik! Minden ügyet fogadnak a Vatikánban és megvitatnak. Még a Vatikánban is fogadtam olyan embereket, akiket bántalmaztak, és er?t adok nekik a továbblépéshez. Másrészt meghallgattam azokat az embereket, akiket bántalmaztak. Szerintem ez kötelesség. Egyesek szerint: a statisztikák azt mutatják, hogy a visszaélések 40-42-46%-a a családban és a lakóhely környékén történik; csak 3% az egyházban. Én az egyháziakkal foglalkozom!” – hangsúlyozta a pápa.

?Felel?sséggel tartozunk azért, hogy segítsünk a bántalmazott embereken, és gondoskodjunk róluk. Vannak, akiknek pszichológiai kezelésre van szükségük; segítenünk kell ?ket ebben. Szóba kerül a kártérítés is, mert ez van a polgárjogban. A polgárjogban úgy gondolom, hogy Belgiumban ez 50 000 euró. Meg kell büntetnünk a bántalmazókat, mert a visszaélés nem a mai nap b?ne, ami talán holnap már nem lesz. Ez egy trend; ez egy pszichiátriai betegség, és ezért fel kell ajánlanunk nekik a kezelést és figyelemmel kell kísérnünk ?ket. Nem lehet szabadon hagyni a bántalmazót, hogy normális életet éljen a plébániákon és az iskolákban vállalt felel?sséggel. Néhány püspök adott munkát olyan papoknak, akik ezt tették, a tárgyalás és az elítélés után, például a könyvtárban, de nem érintkeztek a gyerekekkel az iskolákban és a plébániákon. De el?re kell lépnünk ezzel. Buzdította a belga püspököket, hogy ne féljenek, haladjanak el?re. Szégyen ezt takargatni; ez valóban szégyen” – hangsúlyozta Ferenc pápa.

Minden aránytalan védekezés erkölcstelen

Az amerikai TV csatornák közös képvisel?je utalt arra, hogy 900 kg-os bombákat használtak Naszr Alláh célzott meggyilkolásához. Több mint ezren vannak a kitelepítettek, sok a halott. Ön szerint Izrael talán túl messzire ment Libanonnal és Gázával? És hogyan lehet ezt megoldani? Van valami üzenete ezeknek az embereknek? – kérdezte.

?Minden nap felhívom a gázai plébániát” – kezdte válaszát Ferenc pápa. ?Több mint 600 ember van ott a plébánián és a kollégiumban. Mesélnek azokról a dolgokról, amik történnek, beleértve az ott el?forduló kegyetlenségeket is. A pápa nyomatékosította, hogy a védekezésnek mindig arányosnak kell lennie a támadással. Ha ez aránytalan, akkor nyilvánvaló az uralkodási hajlam, amely túlmutat az erkölcsön. Egy olyan ország, amely a saját haderejével megteszi ezeket a dolgokat – bármely országról beszélek, amely ilyen ?magas szinten teszi ezeket a dolgokat” –, ezek erkölcstelen tettek. Még a háborúban is van erkölcs, amit meg kell óvni. A háború erkölcstelen, de a háború szabályai bizonyos erkölcsiségre utalnak. Ha azonban ezt nem tartják tiszteletben, akkor megláthatjuk – ahogy mi Argentínában mondjuk – ezeknek a dolgoknak a ?rossz vérét”.”

A n?k szerepe és az Egyház

Végül az olasz Famiglia Cristiana magazin újságírója kérdezte a pápát. A Leuveni Katolikus Egyetemen tartott találkozó után egy nyilatkozatot tettek közzé, amelyben ez olvasható: ?Az Egyetem helyteleníti a Ferenc pápa által kifejezett, a n?k társadalomban betöltött szerepével kapcsolatos konzervatív álláspontokat.” Azt mondják, hogy a n?kr?l csak az anyaság, a termékenység és a gondoskodás vonatkozásában beszélni kissé korlátozó, és ez valójában diszkriminatív, mert ez egy olyan szerep, amely a férfiaké is. És ehhez kapcsolódóan mindkét egyetem felvetette a felszentelt szolgálatok kérdését az egyházban – mondta az olasz újságíró.

?El?ször is, ez a kijelentés abban a pillanatban hangzott el, amikor beszéltem. El?re meg volt írva, és ez nem erkölcsös” – válaszolta a pápa. A n?kkel kapcsolatban mindig a n?k méltóságáról beszélek, és ezzel összefüggésben olyasmit mondtam, amit a férfiakról nem mondhatok el: az Egyház n?; ? Jézus menyasszonya. Az Egyház maszkulinizálása, a n?k férfiasítása nem humánus; ez nem keresztényi. A n?iességnek megvan a maga ereje. Valójában a n?k fontosabbak, mint a férfiak, mert az Egyház n?; az Egyház Jézus menyasszonya” – mutatott rá a pápa. ?Ha ezeknek a hölgyeknek ez konzervatívnak t?nik, akkor én Carlo Gardell vagyok (egy jól ismert argentin tangóénekes – a szerk.). Érthetetlen… Látom, hogy van egy tompa elme, amely hallani sem akar err?l” – mondta a pápa.

?A n? egyenl? a férfival. Valójában az Egyház életében a n? fels?bbrend?, mert az Egyház n?. Ami a szolgálatot illeti, a n? miszticizmusa nagyobb, mint a szolgálat. Van egy nagy teológus, aki ezt tanulmányozta, és megkérdezte, melyik a nagyobb: a péteri szolgálat vagy a máriás szolgálat. A máriás szolgálat nagyobb, mert az egység szolgálata, amely másokat is bevon; a másik egy igazgatási szolgálat. Az Egyház anyai természete a n? anyai természete. A szolgálat egy sokkal kisebb szolgálat, amely a hív?ket hivatott kísérni, mindig anyai természetében. Különféle teológusok tanulmányozták ezt, és azt mondják, hogy ez valóságos dolog. Nem modernnek mondom, hanem igazinak; nem elavult” – mutatott rá a pápa. ?Egy eltúlzott feminizmus, ami azt jelenti, hogy a n?k soviniszták, nem m?ködik. Egy dolog a maszkulinizmus, ami nincs rendben; a másik egy feminizmus, ami nem oké. Ami m?ködik, az az, hogy a n?i Egyház nagyobb, mint a papi szolgálat. És ezt gyakran nem veszik figyelembe. De köszönöm a kérdést. És köszönöm mindenkinek ezt az utat és az elvégzett munkát.”

A kanári-szigeteki tengeri tragédia

A pápát ekkor emlékeztették a Kanári-szigetek partjainál a tengerben elt?nt ötven ember tragédiájára. ?Nagyon fáj, hogy ezekr?l az emberekr?l hallok, akik elt?ntek a Kanári-szigeteknél. Manapság nagyon sok szabadságra vágyó migráns veszett el a tengeren vagy a tenger közelében. Gondolhatunk Crotonéra is. 100 méterre... a ti partotoktól (egy olasz riporterhez beszélve – a szerk.). Gondolkodjunk el ezen. Ezen lehet sírni” – zárta fedélzeti sajtókonferenciáját Ferenc pápa Belgiumból hazatér?ben.