Ferenc pápa: Luxemburg meg tudja mutatni a béke el?nyeit a háború borzalmaival szemben
Somogyi Viktória – Vatikán
Luxemburgi els? beszédében Ferenc pápa az ország sajátos történelmi és földrajzi adottságaiból indult ki, hogy megfogalmazza üzenetét az európai társadalmi elöljáróknak. Rámutatott, hogy ?sürg?sen szükség van arra, hogy a hatalommal rendelkez?k határozottan és türelmesen ?szinte tárgyalásokat folytassanak a nézeteltérések megoldása érdekében, valamint hajlandóak legyenek tisztességes kompromisszumokra, amelyek semmit sem ásnak alá, és ehelyett biztonságot és békét építhetnek mindenki számára.” Kiemelte az egyház szociális tanítását, mondván: ?Egyedül Jézus Krisztus evangéliuma képes az emberi lelket mélyrehatóan átalakítani, a legnehezebb helyzetekben is képessé tenni arra, hogy jót tegyen, hogy kioltsa a gy?löletet és megbékítse a konfliktusban lév? feleket.”
Luxemburg sajátos helyzete
A sajátos földrajzi elhelyezkedése miatt a különböz? nyelvi és kulturális területek határán Luxemburg gyakran találta magát Európa legjelent?sebb történelmi eseményeinek keresztútjában. A múlt század els? felében kétszer is el kellett viselnie az inváziót és a szabadságától és függetlenségét?l való megfosztást – kezdte beszédét Ferenc pápa a hatóságok, a civil társadalom és a diplomáciai testület képvisel?ihez. Rámutatott, hogy amikor a konfrontáció és az er?szakos szembenállás logikája érvényesül, akkor a konfliktusban lév? hatalmak határán található területek végül akaratuk ellenére er?sen bevonódnak. Ám amikor végre újra felfedezik a bölcsesség útjait, és az ellenállást az együttm?ködés váltja fel, akkor ugyanezek a határterületek válnak a legalkalmasabbakká – és nem csupán szimbolikusan –, hogy azonosítsák a béke új korszakának szükségleteit és a követend? utakat – emelte ki a pápa.
Bölcs intézmények és törvények türelmes megalkotása
Nem a terület nagysága és nem a lakosság száma az, ami nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy egy állam fontos szerepet játsszon a nemzetközi színtéren, vagy hogy gazdasági és pénzügyi központtá váljon. Ehelyett a pápa szerint a bölcs intézmények és törvények türelmes megalkotása az, amely a személyt és a közjót helyezi a középpontba, azáltal, hogy az állampolgárok életét a méltányosság és a jogállamiság szempontjai szerint szabályozza, megakadályozva és ellensúlyozva a diszkrimináció és a kirekesztés veszélyeit.
Felhívás a népek közötti testvéri kapcsolatok kialakítására
Ferenc pápa ismételten felhívást intézett a népek közötti testvéri kapcsolatok kialakítására, hogy mindenki részese és f?szerepl?je lehessen az átfogó fejl?dés szervezett folyamatának. Az Egyház szociális tanítása rávilágít az ilyen fejl?dés jellemz?ire és annak elérése módjaira. A pápa ennek a tanításnak az útját követi, két f? témát kifejtve: a teremtett világi iránti gondoskodást és a testvériséget. Valójában ahhoz, hogy a fejl?dés hiteles és egységes legyen, nem szabad kifosztanunk vagy lerombolnunk közös otthonunkat. Hasonlóképpen nem szabad magukra hagynunk a peremre szorult népeket vagy társadalmi csoportokat. Ne felejtsük el, hogy a gazdagsághoz felel?sség is tartozik – emlékeztetett a pápa. Ezért állandó éberséget kért, hogy a leghátrányosabb helyzet? nemzeteket ne hanyagolják el, és segítsék felemelkedésüket elszegényedett helyzetükb?l. Ez az egyik módja annak, hogy csökkenjen a gyakran embertelen és veszélyes körülmények között kivándorolni kényszerül?k száma. Luxemburg sajátos történelmével és földrajzi fekvésével, ahol lakosságának alig fele Európa más részeib?l és a világ többi részéb?l érkezik, segítsen és legyen példamutató a migránsok és menekültek befogadása és integrációja terén.
Felfelé kell emelnünk a tekintetünket
Ferenc pápa ezt követ?en sajnálatának adott hangot, hogy még az európai kontinensen is újra felbukkannak a szakadások és ellenségeskedések, amelyeket ahelyett, hogy kölcsönös jóakarat, tárgyalások és diplomáciai er?feszítések alapján oldanának meg, nyílt ellenségeskedést eredményeznek, amely pusztuláshoz és halálhoz vezet. Úgy t?nik, hogy az emberi szív nem mindig emlékszik a múltra, és id?nként eltéved, és visszatér a háború tragikus útjára. Felfelé kell emelnünk a tekintetünket, hogy meggyógyíthassuk ezt a veszélyes szindrómát, amely a nemzetek súlyos megbetegedéseit okozza, és azzal a kockázattal jár, hogy hatalmas emberi áldozatokat és további értelmetlen mészárlásokat hozó kizsákmányolásokba vetik ?ket. Szükségünk van arra is, hogy a népek és vezet?ik mindennapjait nemes és mély lelki értékek motiválják. Ez megakadályozza, hogy az értelem behódoljon az ?rültségnek, és hogy elkövessük ugyanazokat a hibákat, mint a múltban, olyan hibákat, amelyeket még tovább súlyosbít az emberi lények által birtokolt jelenlegi nagyobb technológiai er? – figyelmeztetett a pápa.
Az Evangélium az élet forrása és a személyes és társadalmi megújulás örökké friss ereje
Majd így folytatta beszédét a luxemburgi hatóságok képvisel?ihez: ?Azért vagyok itt, hogy tanúságot tegyek arról, hogy az Evangélium az élet forrása és a személyes és társadalmi megújulás örökké friss ereje. Egyedül Jézus Krisztus evangéliuma képes az emberi lelket mélyrehatóan átalakítani, a legnehezebb helyzetekben is képessé tenni arra, hogy jót tegyen, hogy kioltsa a gy?löletet és megbékítse a konfliktusban lév? feleket. Luxemburg mindenkinek meg tudja mutatni a béke el?nyeit a háború borzalmaival szemben, a migránsok integrációját és támogatását a szegregációjukkal szemben, a nemzetek közötti együttm?ködés el?nyeit a megkeményed? álláspontok, valamint az önz? és sz?klátókör? vagy akár er?szakos saját érdekek érvényesítése káros következményeivel szemben.
Szolgálni
Valójában sürg?sen szükség van arra, hogy a hatalommal rendelkez?k határozottan és türelmesen ?szinte tárgyalásokat folytassanak a nézeteltérések megoldása érdekében, valamint hajlandóak legyenek tisztességes kompromisszumokra, amelyek semmit sem ásnak alá, és ehelyett biztonságot és békét építhetnek mindenki számára. Ferenc pápa beszéde végén utalt apostoli látogatása mottójára: ?Szolgálni”. Ez közvetlenül utal az Egyház küldetésére, amelyet Krisztus, a szolgává lett Úr küldött a világba, ahogy az Atya küldte ?t. Kérte, ne feledjék, hogy ez a ?szolgálatra” elhívás mindannyiunk számára a legmagasabb rangú nemesi cím, a f? feladat, a mindennap követend? életforma. Adja Isten, hogy mindig örömteli és nagylelk? szívvel szolgálhassunk. Sz?z Mária, Jézus Anyja, a szenved?k vigasztalója, Luxemburg állam és ország véd?szentje ?rködjön Luxemburg és a világ fölött, és nyerje el Jézustól, Fiától a békét és minden jót. Isten áldja meg Luxemburgot! – zárta beszédét Ferenc pápa az ország hatóságaihoz, civil társadalmának és a diplomáciai testületnek a képvisel?ihez.
