SA国际传媒

Somogyi Viktória - Vatikán

Augusztus 13-án van egyik aránylag kevéssé emlegetett nagy szentünk Árpád-házi Piroska bizánci császárné halálának 890. évfordulója. Ebb?l az alkalomból megkértük dr. Berzeviczy Klárát, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Közép Európa Intézetének igazgatóját és Pályi Gyulát, a Modenai Egyetem professzorát, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia, a ?Negyvenek” tagját, hogy foglalják össze a császárné életével és családi körülményeivel kapcsolatos, folyamatban lév? kutatásaik eddigi eredményeit. Kett?jük közül, a nyári szabadságolások miatt csak Pályi professzort értük el.

PGy Tisztelettel üdvözlöm a Vatikáni Rádió hallgatóit. Szent Piroska a magyar történelem egyik legnevezetesebb királyának Szent Lászlónak és német feleségének Rheinfelden Adelheidnek a gyermeke volt. 1088-ban született, édesanyját már négy évesen édesapját pedig 7 évesen elvesztette. Fiatalsága m?velt nagybátya ?Könyves” Kálmán király környezetében és felügyelete alatt telt. Okunk van azt hinni, hogy itt alapos m?veltségre tett szert. Mintegy 16 évesen elérte a középkori királylányok szokásos sorsa, általa személyesen nem ismert férfi menyasszonya, majd nem sokkal kés?bb, 1104-ben a felesége lett. E kiválasztott a bizánci Komnenos dinasztia trónörököse, majd 1118-tól harmadik császára, II. Ioannes/János lett, de a Gondviselés úgy hozta hogy a házas-felek között életre szóló jó kapcsolat alakult ki, aminek számos jelér?l egykorú írott források is megemlékeznek, meg az a nem mellékes körülmény, hogy összesen nyolc (négy fiú és négy leány) gyermekük születésér?l adnak hírt a krónikák. Mindkett?jük mozaik képe fennmaradt, ma is látható és megállapítható, hogy Ioannes császár jó külsej? férfi volt, aki nyilván nem véletlenül kapta a ?Szép” ragadvány-nevet, Piroska pedig kifejezetten szép arcú és alakú hölgy volt. Egyébként Szent Piroska az Árpád-ház egyetlen tagja, akir?l még életében készült képi ábrázolás.

VR Kár, hogy ezek az érdekes körülmények olyan kevéssé köztudottak hazánkban. Életük részleteir?l is maradtak fenn feljegyzések?

PGy  II. Ioannes császár negyedszázados uralkodása maga a bizánci történelem, err?l b?ségesen maradtak fenn feljegyzések. Úgy t?nik, hogy felesége már kezdett?l nagymértékben elkötelezett volt a jótékonyság iránt, ami ugyan tisztségéb?l fakadó kötelessége is volt, de a jelek arra mutatnak, hogy személyes hajlama is ebbe az irányba mutatott. A feljegyzések szerint ? volt a kés?bb világhír?vé vált Pantokrator kolostor-komplexum felépítésének f? kezdeményez?je és a megvalósítás során állandó felügyel?je. E komplexum a vallási rendeltetés mellett egy akkoriban jelent?s méret?nek számító kórházi részleggel is rendelkezett. Szerencsére fennmaradtak e kórházi intézmény m?ködési szabályai is, amelyek, a 12. század elején (!) olyan modern elveket és berendezkedést tükröznek, amelyeket Európa nyugatabbra es? hasonló intézményei csak jóval kés?bb és talán a Pantokrator-ról fennmaradt információk hatása alatt értek el. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a modern európai egészségügy egyik fontos forrása Piroska császárné életm?ve, a Pantokrator kolostor-kórház volt.

Piroska császárné haláláig kitartott a szegények, elesettek, betegek támogatása mellett, bár a Pantokrator kolostor/kórház felszentelését nem érte meg, de életszentségét el?bb az Ortodox-Keresztény, majd kés?bb a Katolikus Egyház is elismerte és szentjei sorában tiszteli

VR Ez rendkívül érdekes. Úgy tudjuk, hogy Piroska császárné családi körülményeit is aránylag jól ismeri az utókor. E téren kutatásaik milyen eredményeket hoztak?

PGy Kutatásaink f?leg a mások által eredeti dokumentumok alapján kidolgozott családi kapcsolatok rendszerezésére szorítkoznak. Ismert, hogy Szent Piroska édesapja, Szent I. László magyar király az Árpádok úgynevezett Mihály-ágából származott és édesanyja a lengyel Piast dinasztiából származó hercegn?, Richeisa/Ryska volt. László király felesége, Rheinfelden Adelheid, Rheinfelden Rudolf sváb herceg, majd kés?bb német ellen-király és Savoya Adelheid leánya volt. A Rheinfelden család rövid ideje töltött be jelent?sebb poziciókat és rövidesen elt?nt a történelem színpadáról, míg Savoya Adelheid az Észak-Itáliában, Délkelet-Franciaországban jelent?s szerepet játszó famíliából származott, édesapja Oddone már ?rgróf volt, míg édesanyja Susa ?rgrófjainak családjából Torino városának örökségét hozta magával. Megjegyzend?, hogy Torino egészen 1946. június 18-ig az Olasz Köztársaság megalakulásáig (legalábbis formálisan) a Savoya család fenhatósága alatt maradt.  

A Komnenos-Árpád házaspár nyolc gyermeke közül két fiú viselte a bízánci császári méltóságot, köz?lük I. Manuel 37 éves uralmát, 1143-tól 1180-ig a császárság egyik fénykorának tekintik. Manuel alap-koncepciója a régi Római Birodalom egységének helyreállítása volt és uralma a Keleti Császárság egyik fénykora volt, bár végs? céljának elérése nem adatott meg neki. M?ködésének egyik, magyarokat igencsak érdekl? momentuma volt, hogy fiúgyermeke nem lévén, második házasságának második évében örökbe fogadta rokonát, anyai nagyapja (Szent László) testvérének ükunokáját, Béla herceget, aki körülbelül 10 éves korában, mint a Bizánci Császárság trónörököse került Bizáncba, ahol rangjának megfelel? kiváló nevelésben részesült és a Birodalom m?ködési mechanizmusának minden részletével megismerkedhetett, E kapcsolat egyik jellegzetes példája, hogy a 16 éves Béla herceg és Manuel császár egy alkalommal együttesen elnököltek az akkor már Rómától elszakadt Bizánci Keresztény Egyház zsinatán. Néhány év múlva a sors (a Gondviselés) úgy hozta, hogy Manuel császárnak fia született, aki kés?bb IV. Alexios néven utódja is lett. Ekkor Béla trónörökös, körülbelül 19/20 évesen nagy államférfiúi bölcsességet tanúsítva lemondott minden tisztségér?l és hazaköltözött Magyarországra, ahol nem sokkal kés?bb bátyja, III. István halála után III. Béla néven király lett és 26 éves uralma az Árpád-kor egyik legfényesebb fejezetének bizonyult.

Végezetül érdemes megemlíteni, hogy Piroska és II. Ioannes nyolc gyermeke közül többnek a leszármazottjai ízr?l-ízre kimutathatók, közöttük találjuk például Beatrix királynét, Hunyadi Mátyás feleségét, vagy rokonát Marzano Alojzia nápolyi hercegn?t, aki egy magyar-horvát f?úr, Frangepán Bernát felesége lett. Míg Beatrix királynénak nem volt gyermeke, a Frangepán/Marzano házaspárnak számos gyermeke érte meg a feln?tt kort és ezek f?ként magyar családokkal házasodtak. E családok közül többnek ma is élnek a férfiági utódai, mint Perényi, Tahy, Sibrik, Dessewffy, Sirchich, Batthyány, Draskovich, Zerdahelyi és mások. A leányági leszármazottak száma pedig több ezret tesz ki, Magyarországon és szerte a világban.