SA国际传媒

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

A kánonjog új helyzete a katolikus egyházban a vatikáni zsinat eseménye után

A Consotiatio internationalis, a Kánonjogi tanulmányok el?mozdításának Nemzetközi Társulata a II. Vatikáni Zsinatot követ? években a Római La Sapienza Egyetem Jogi Karának kánon- és egyházjogi professzorai kezdeményezésére jött létre azzal a céllal, hogy egybehívják a kortárs kánonjog legelevenebb er?it azok legfontosabb intézményeiben, legf?bb klerikus és világi tanítómesterei közrem?ködésével. Ennek jegyében tartották meg 1970-ben az els? nemzetközi kánonjogi kongresszust, amelynek megnyitó beszédében Pietro Agostino d’Avack egy ?objektív mérleg” bemutatását kérte a kánonjog új helyzetér?l, mely a katolikus egyházban a vatikáni zsinat eseménye révén alakult ki, hogy a tanácskozás a kánonjog múlhatatlan értékének tudatos védelmez?je és támogatója legyen.

A kánonjogi kongresszus bizottságot állított fel a kánonjog tanulmányozásának nemzetközi társulata megteremtésére  

A konferencia sikere arra indította a kezdeményez?ket, hogy ne hagyják elveszni az abból származó  tudásbéli, kapcsolati és együttm?ködési örökséget, ezért bizottságot állítottak fel a kérdés tanulmányozására. E bizottság tagjai 1973. március 14-én a La Sapienza Egyetem Akadémiai Szenátusának termében gy?ltek össze, ahol egy ?szóbeli nyilatkozattal” megalakították a ?Consociatio internationalis studio iuris canonici-t”, a kánonjog tanulmányozásának nemzetközi társulatát, azzal a céllal, hogy el?mozdítsák, jóváhagyják az alapszabályzatát és kijelöljék annak társasági funkcióit. A testület Pietro Agostino d’Avack  jogtudóst választotta meg bizottsági elnöknek, alelnököknek nevezték ki Stephan Kuttnert a Yale Egyetemr?l és Willy Onclint a Louvain-i Katolikus Egyetemr?l. A testület tanácsosa Pedro Lombardía lett a spanyol Navarrai Egyetemr?l, míg Cesare Mirabellire a Pármai egyetemr?l a bizottság titkári feladatát bízták. Ezeket az állásfoglalásokat a szeptember 13-án Milánóban tartott közgy?lés ratifikálta, a ?Személy és jogrend az egyházban” cím? II. Nemzetközi Kánonjogi Kongresszus keretében. A háromévenként összehívott következ? konferenciát a spanyolországi Pamplonában tartották 1976-ban és ett?l kezdve ezeket a nemzetközi kánonjogi kongresszusokat már mind a mai napig a Consociatio égisze alatt hívják egybe.

Sokatmondóak az egyes kongresszusok témái, id?pontjai és helyszínei

Az egyes kongresszusok témái, id?pontjai és helyszínei sokatmondóak és tükrözik az éppen adódó sajátos problematikát a kánonjog és a polgárjog kapcsolata vonatkozásában. Ezért most felsoroljuk az egyes kongresszusok idejét, helyszínét és témáját:   

II. 1970 Róma: Az egyház a zsinat után; III. 1976 Pamplona: A kánonjog normája; IV. 1980 Fribourg – Svájc: A keresztény alapvet? jogai az egyházban és a társadalomban; V. 1984 Ottawa – Kanada: Az 1983-ban megjelent új kánonjog; VI. 1987 München: Az összeköt? elem az egyházban; VII. 1990 Párizs: A szinodalitás. Kormányzati részvétel az egyházban; VIII. 1993 Lublin – Lengyelország: Egyház és Állam a kortárs jogi rendszerekben; IX. 1996 Mexikó: A vallásszabadság; X. 1999 Pamplona – Spanyolország: A házasság és annak kánonjogi kifejezése a III. évezred el?tt; XI. 2001 Budapest: Területiség és személyi mivolt a kánonjogban és az egyházjogban; XII Bejrút – Libanon: A kánonjogi rendszer és a jogrendek közötti kapcsolatok; XIII. 2008 Velence: Az isteni jog az egyházban; XIV. 2011 Varsó: Az adminisztrációs szerep a kánonjogi szabályozásban; XV. Washington: B?n és büntetés; XVI. 2017 Róma: Kánonjog és jogkultúra az 1917-es Egyházi Törvénykönyv centenáriumán; XVII. 2022 Párizs: Személy, jog és igazságszolgáltatás: a kánonjog hozzájárulása a kortárs jogi tapasztalatokhoz.         

Ahogy említettük, Erd? Péter bíboros ?A kánonjog el?mozdításának ötven éve a jogtudomány világpanorámájában” címmel tartotta meg a mostani XVIII. kongresszust köszönt? el?adását. Ennek tartalmáról és a kánonjog-polgárjog viszonyáról szombati adásunknak nyilatkozik Erd? Péter bíboros.